Decemberi rendszeres programunk Csabával, hogy egy este elmegyünk vacsorázni kettesben (minden évben ugyanoda… :-)), és értékeljük az elmúlt évet. Megbeszéljük a sikereinket, csalódásainkat, mi az, amiben fejlődtünk, és mik azok a pontok, ahol még van hová fejlődnünk. Úgy gondolom, hogy erre egy évben legalább egyszer nagy szüksége van az embernek, hogy tudja értékelni a sikereit és tanuljon a hibáiból. Azt is átbeszéljük ilyenkor, hogy hová tartunk, mik a jövő évi tervek, hiszen, ha nem jelöl ki magának az ember célokat, akkor egyrészt nagy eséllyel csak egy helyben toporog, másrészt nem lenne mit értékelni következő decemberben…

Én most az elmúlt évet itt a blogon nem értékelném, mert a blog csak november végén indult, nem igazán van mit értékelni. Néhány tanulságot azért levontam, és igyekszem javítani a dolgokon.

Viszont 2017… na, az már más. Rengeteg tervem van, óriási káosz volt a fejemben eddig emiatt, és nem láttam, hogyan tudnám ezeket az ötleteket úgy megvalósítani, hogy legalább kifelé ne csapongásnak tűnjön. Sok éjszakám ráment, de felépítettem az idei évet, és már sokkal tisztábban látok.

Először is januárra kijelöltem magamnak, hogy befejezek minden elkezdett és félbehagyott munkát, és nemet mondok minden egyéni megrendelésre. Hogy ez hogyan függ össze? Hm, lássuk. Vagyok én, aki imádok kötni, tanulok horgolni, és egyesek szerint úgyis csak otthon ülök a gyerekekkel, más dolgom nincs is (nekik elárulom amúgy, hogy DE, VAN :-P. De ezt csak az tudja, aki volt már otthon gyerekkel). Szóval kötögetek gyanútlanul, miközben szövögetem magamban az ezzel kapcsolatos terveimet, majd egyre többen kérnek fel/meg, hogy nekik is készítsek valamit. Megtisztelve érzem magam, természetesen elvállalom, nagy lelkesedéssel megcsinálom, rettenetesen örülök, ha látom, hogy tetszik, és még többet vállalok el… persze mindegyikbe belekezdek, mert látnom kell, hogy alakul, de befejezni nem tudom, mert ehhez fonal nincs, ahhoz tű nincs, rendelni egy-egy gombolyag fonalat vagy tűt nem fogok, mert akkor még a szállítási költség se kevés, össze kell várnom egy csomót… amazt a darabot méretre kellene igazítani, de ahhoz az egész mintát újra kell számolni, ami, hát egyáltalán nem könnyű (legalábbis nekem)… Ez sem szakmai fejlődés, sem  anyagi szempontból nem kedvező nekem, rengeteg időm, energiám és nem utolsó sorban pénzem megy el olyan dolgokra, amit nem önszántamból, ezért – lássuk be – nem szívből készítek. Egyáltalán nem abba az irányba haladok, amerre eredetileg szerettem volna, arra meg, amire kellene, egyáltalán nincs időm (a családomat is beleértve). Imádok kötni és horgolni, és szeretném, hogy ez így is maradjon 🙂 … tehát drasztikus lépésre szántam el magam: bármilyen megtisztelő mások felkérése és bármennyire megbántok valakit ezzel, NEM vállalok több egyéni kérést. Ez nem az én irányom, nem ide tartok. Amire már igent mondtam, azt természetesen be fogom fejezni, de ez a vége. Hogy mi lesz helyette? Nos ennek nagy része még titok :). De amennyire lehet, igyekszem benneteket beengedni a kulisszák mögé! Annyit elmondhatok, hogy lesz saját tervezésű, prémium minőségű fonalból készült holmi babáknak és mamáknak, néhány játék, tű- és fonaltesztek… illetve talán kötés- és horgolásleírások is!

Másodszor kipucolok minden maradék fonalat, és alaposan kitakarítom a műhelyt. Tiszta munkahely, tiszta fej :). Erre többek között azért is szükség van, mert egy tetemesebb mennyiségű fonalmegrendelés van úton ide, amit valahol tárolnom kell… helyem pedig jelenleg nem sok van hozzá :D.

Harmadszor csinálok egy részletes tervet az évre (ami nagyvonalakban már kész is van), amit próbálok tartani a körülményekhez képest, és aminek a megvalósításához többetektől kértem is már segítséget :). Úgy gondolom, egy egész jó csapat formálódik a Gynka Manufaktúra hátterében, akiket idővel szeretnék majd bemutatni nektek, Kedves Olvasók! Na, de egyelőre tényleg nem mondhatok többet!