Jingle bells

A párom kettlebell instruktor, több csoportot, több helyszínen is edz. Természetesen mindegyiket egyformán szereti, de van egy csoport, a legrégebbi, akik különösen összetartó társaság. A párom idei, kerek születésnapjára meglepetést szerveztünk velük, most a párom szerette volna őket meglepni valami jópofa aprósággal, ehhez kérte a segítségemet. 

Mivel minden tanítvány autóval közlekedik, az elképzelés az volt, hogy legyen valami előttük, ami vezetés közben is emlékezteti őket a testmozgás fontosságára. Mi más is lehetne ez, mint egy pár, a visszapillantó tükrön lógó kettlebell? 

Gondolom, mindenki emlékszik a dobókockás verzióra, ami az oldtimerek szinte elengedhetetlen kelléke? 

Kép forrása: http://hettlerinsurance.com/

Ennek a mintájára szerettük volna kivitelezni a meglepetésünket is, remélem tetszeni fog nekik! 

Íme néhány werkfotó, illetve a végeredmény 🙂

Ha kedvetek támad nektek is hasonlót készíteni, a horgolt kettlebell leírását az Ingyenes leírások menüpontban megtaláljátok! 

Bababarát karácsonyfa-díszek 

Idén lesz az első karácsonyunk karácsonyfára veszélyes gyerkőcökkel. Tavaly ilyenkor a kislányom még pocakban volt, a kisfiam pedig akkor tanult éppen segítség nélkül ülni. Mászni mászott már, de felraktuk a karácsonyfát egy asztalkára, és így teljesen kikerült a látóteréből. Na, most ez nem így lesz :D. Dani mászik. Csak már nem a földön, hanem mindenre fel, minél magasabbra. Ha kell, akkor “lépcsőket” is épít magának dobozokból, székekből, mikor mit talál, és mit tud elmozgatni. Ha pedig éppen nem mászik, akkor rohan. Fannitól sem áll ez távol, mert ő meg kacagva nézi, ahogy a bátyja a kanapé háttámláján egyensúlyozva próbálja levadászni a szobai futóka alsó hajtásait. 

A törékeny üvegdíszeket a fentiek miatt idén ki se veszem a dobozból, helyettük alternatívát kerestem, mert dísz nélkül mégis csak egy szobafenyő a karácsonyfa… 

Szerencsére rengeteg ötletes dolog van, ami nem törik, nem vág és nem szúr. A sok egyéb mellett viszont a horgolt díszek sem maradhatnak el természetesen. 

Mivel Mézes Kali nagy sikert aratott a gyerekek körében itthon, ezért őt kicsit módosítva elkészítettem függőnek is. 

Szintén kellett egy manó is, ha már ennyi manó készült idén, a fa sem maradhat nélkülük. 

A hóemberek pedig azért kellettek, hátha meghozzák a havat a fehér karácsonyhoz. 

Mindhárom dísz könnyű és gyorsan elkészíthető. Még jobban leegyszerűsítette volna amúgy a feladatot, ha lettek volna itthon szemek (az előző bejegyzésben írtam már a biztonsági szemecskékről, amikre hónapok óta várok Kínából…). De végül feladtam a várakozást, és mindegyik figurának horgoltam szemet hímzőfonalból. Az utolsó a manó volt, amit befejeztem tegnap délelőtt. Megelégedve nézegettem az elkészült díszeket és közben készítettem magamnak egy bögre teát jutalomból. Ebben a pillanatban megérkezett a postás. Szerintetek mit hozott?! Igen. 300 db biztonsági szemet. Nem tudom, sírjak-e vagy nevessek…  😀

A karácsonyi manók kalandos története

A manók mindig is gyenge pontjaim voltak, és mivel közeledik a karácsony, hogy is maradhatnának ki a blogomból?

Az egész úgy indult, hogy egy manót szerettem volna horgolni a gyerkőcöknek (erről a manóról majd egy későbbi bejegyzésben írok részletesebben is), amit Fanni már rögtön az elején kisajátított magának:

A képet látva kért meg egy kedves ismerősöm, hogy készítsek neki 4 manót karácsonyra.

A feladat sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában volt. Ott kezdődött, hogy az ingyenes minta eltűnt az oldalról, ahol találtam. Egy nappal azután, hogy a “megrendelőmmel” leegyeztettem, milyenek lesznek, és el akartam őket kezdeni, egészen egyszerűen error 404-re futott a link, ahol a leírás volt. Ezt még viszonylag egyszerűen orvosoltuk (sokat segít ilyenkor az emberen, ha a párja eredetileg informatikus… :D).

Mikor meglett a minta, végigolvastam (aranyszabály! MINDIG végig kell olvasni, mielőtt belekezdünk!!). Ekkor feltűnt, hogy a leírás nem stimmel a képekhez. Ugyanis a mellékelt fotókon az amigurumiknál leggyakrabban használt rövidpálcával készült a manó, a leírásban viszont konzekvensen félpálcákat írnak, tehát vagy azzal lesz tökéletes a végeredmény, vagy a leírás készítője/fordítója nincs tisztában az öltésekkel. Biztos, ami biztos, a kép alapján kezdtem el, ha valaki egyszer már így megcsinálta, hátha nekem is sikerül.

Arról nem ejtek sok szót, hogy menet közben kiderült, hogy a leírás több sebből is vérzik, de ezeket könnyen orvosoltam egy kis fantáziával. A lényeg, hogy ha fizetnem kellett volna ezért a leírásért, elég mérges lettem volna… Pillanatnyilag 5 Eurot ( kb 1500 Ft-ot) kér érte a készítő. Ha valakinek mindezek ellenére kedve támad mégis megvenni a leírást, linkelem:

Karácsonyi manó leírás

Leírás kézben (=telefonban), hibák javítva, manók félig készen. A Kínából egy hónapja rendelt biztonsági szemek sehol. Miért Kína, kérdezhetnétek. Azért, mert Kínából rendelve 100 db kerül annyiba, mint itthon 10 db. Igen. A magyar kreatív boltok tízszeres haszonnal adják el ugyanazt. És tízszeres áron még csak házhoz se hozzák, hanem mehetek érte én. Mondjuk ez a kínai se jött házhoz, de ez már egy másik történet. Néhány levélváltás a beszállítóval, személyes konzultáció a helyi postán, és már írtam is a reklamációt a Magyar Postának, amire persze az automata válaszon kívül egy betű nem jött vissza, pedig a kártérítési igényemet még meg sem említettem nekik. A megoldás egyelőre, hogy bosszankodva megrendeltem még egyszer, most édesanyám címére, ahová eddig még mindig minden megérkezett. Remélhetőleg ez is meg fog, csak még két hetet várni kell. Manócskákhoz szemek tehát időhiány miatt immáron tízszeres áron beszerezve magyar kreatív boltból. Manók ezerrel folytatva.

Jónéhány visszabontás és újrahorgolás után így lábatlankodik az első számú manó:

Majd sok-sok öltögetés és elvarrás után a végeredmény: Tulipán, Ribizli, Ánizs és Moha manók 🙂

Azért szerintem eléggé megérte az összes akadályt leküzdeni értük, nemigaz? 🙂

Kopogtató

Mióta karácsonyi manóvá avanzsáltam, csak úgy sorakoznak a horgolásos és kötéses feladatok az asztalomon, sokszor azt sem tudom, melyikhez kapjak, mit fejezzek be hamarabb. Minden nagyon sürgős lenne, de ami a legsürgősebb, abban persze folyamatosan megakadok valamiért, és van, hogy napokig nem tudom folytatni. 

Az egyik ilyen üresjáratos napon szembejött velem egy horgolt kopogtató a neten. Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe! Bepakoltam anyut és a gyerekeket a kocsiba, és hungarocell karika-beszerzésre indultunk. Szerencsére ilyenkor szinte minden nagyobb áruházban lehet kapni, csak az árára kell nagyon figyelni, mert ott nagy a szórás. 

A hungarocell karikákból nagyon sokféle méret van, én 22 cm-est vettem, abból is igazából a felezett karikát, mivel az ajtóra akasztva ez jobban felfekszik, mint a koszorú társa. Ha jövőre időben észbekapok, a rendes karikából adventi koszorút készítek majd, de idén meg is csúsztam, meg túl sokmindent is terveztem egyszerre, úgyhogy ez most kimarad. 

A kopogtatóhoz pont volt egy felhasználható horgolt karácsonyfa- és egy aprócska manó mintám, amiket amúgy is ki akartam próbálni, csak még nem tudtam, mihez lennének jók. Így két legyet ütöttem egy csapásra. A karácsonyfa mintát kicsit át kellett alakítanom, hogy beleférjen a “kompozícióba”, de a manó egy az egyben a leírás szerint készült:

Karácsonyfa

Manó

A kopogtató “szoknyácskájához” sajnos nem tudok leírást adni, mert ahány karika, annyi méret. Hiába szereztem be két különböző helyről 22-es karikát, a domború részük nem egyforma, ezért nem ugyanannyi szemmel kell horgolni. A javaslatom, ahogy én is csináltam: nézzük sűrűn a szoknyát a karikához, és amikor jó, akkor kész… Ez nálam 2-es sport pamutfonalból 2-es horgolótűvel 32 szemes sorokban félpálcákkal kb. 90 sor lett. Az összevarrásához egy jó kis útmutató:

 Hogyan öltöztessünk karikát

Létezik egy könnyebb megoldás is: ragasztózzuk be a karikát és tekerjük a fonalat körbe rajta. Ez a technika valószínűleg gyorsabb, mintha ruhácskát horgolnánk, de ahogy magamat ismerem, nyakig ragasztós lennék, úgyhogy én inkább kisakkoztam a ruhácskát. 

A végeredményről mutatok képet, szerintem nagyon cuki lett, biztosan fogok még ilyet készíteni!

Bemutatkoznak a Fejenagyok

A Fejenagy babák a Gynka Manufaktúra első saját tervezésű amigurumi babái. A babák 100% pamut fonalból készülnek poliészter töltettel, szemük biztonsági szem, hogy a legkisebbeknek is biztonságos játszótársai legyenek. Az alap baba horgolási leírását megtaláljátok az Ingyenes leírások között. Az alap baba módosításával készítem el időről időre a különböző babákat. Most pedig lássuk rövidke történetüket!

A Fejenagyok az angolszász területeken Big Head Doll-ként ismert babák magyarországi leszármazottai. Magyarországra annak idején azért jöttek, mert nagyon szeretik a magyaros ételeket, a gyönyörű tájakat, na és persze a magyarok vendégszeretetét. A letelepedést annyira komolyan vették, hogy még a nevüket is magyarosították Fejenagyra (Petőfi után szabadon… 😀 csak nekik nem széles a tenyerük). Remélhetőleg sok kicsi és nagy magyar gyereknek lesznek társai a mindennapokban és viszonozhatják majd azt a sok szeretetet, amit ők kapnak.

Népes családjukból az első, aki bemutatok nektek: Mézes Kali, aki a közelgő karácsony alkalmából felvette kedvenc, ünnepváró mézeskalács ruháját! Kali egy olyan Fejenagy, aki imádja a telet. Olyannyira, hogy a nyarat át is alussza. Legjobb barátja Hobó, a kalapos hóember, akivel egész télen együtt játszanak. Hobóról bővebben a következő bejegyzésben olvashattok.

Kali módozatának leírása szintén elérhető az Ingyenes leírások menüpontban.