A manók mindig is gyenge pontjaim voltak, és mivel közeledik a karácsony, hogy is maradhatnának ki a blogomból?

Az egész úgy indult, hogy egy manót szerettem volna horgolni a gyerkőcöknek (erről a manóról majd egy későbbi bejegyzésben írok részletesebben is), amit Fanni már rögtön az elején kisajátított magának:

A képet látva kért meg egy kedves ismerősöm, hogy készítsek neki 4 manót karácsonyra.

A feladat sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában volt. Ott kezdődött, hogy az ingyenes minta eltűnt az oldalról, ahol találtam. Egy nappal azután, hogy a “megrendelőmmel” leegyeztettem, milyenek lesznek, és el akartam őket kezdeni, egészen egyszerűen error 404-re futott a link, ahol a leírás volt. Ezt még viszonylag egyszerűen orvosoltuk (sokat segít ilyenkor az emberen, ha a párja eredetileg informatikus… :D).

Mikor meglett a minta, végigolvastam (aranyszabály! MINDIG végig kell olvasni, mielőtt belekezdünk!!). Ekkor feltűnt, hogy a leírás nem stimmel a képekhez. Ugyanis a mellékelt fotókon az amigurumiknál leggyakrabban használt rövidpálcával készült a manó, a leírásban viszont konzekvensen félpálcákat írnak, tehát vagy azzal lesz tökéletes a végeredmény, vagy a leírás készítője/fordítója nincs tisztában az öltésekkel. Biztos, ami biztos, a kép alapján kezdtem el, ha valaki egyszer már így megcsinálta, hátha nekem is sikerül.

Arról nem ejtek sok szót, hogy menet közben kiderült, hogy a leírás több sebből is vérzik, de ezeket könnyen orvosoltam egy kis fantáziával. A lényeg, hogy ha fizetnem kellett volna ezért a leírásért, elég mérges lettem volna… Pillanatnyilag 5 Eurot ( kb 1500 Ft-ot) kér érte a készítő. Ha valakinek mindezek ellenére kedve támad mégis megvenni a leírást, linkelem:

Karácsonyi manó leírás

Leírás kézben (=telefonban), hibák javítva, manók félig készen. A Kínából egy hónapja rendelt biztonsági szemek sehol. Miért Kína, kérdezhetnétek. Azért, mert Kínából rendelve 100 db kerül annyiba, mint itthon 10 db. Igen. A magyar kreatív boltok tízszeres haszonnal adják el ugyanazt. És tízszeres áron még csak házhoz se hozzák, hanem mehetek érte én. Mondjuk ez a kínai se jött házhoz, de ez már egy másik történet. Néhány levélváltás a beszállítóval, személyes konzultáció a helyi postán, és már írtam is a reklamációt a Magyar Postának, amire persze az automata válaszon kívül egy betű nem jött vissza, pedig a kártérítési igényemet még meg sem említettem nekik. A megoldás egyelőre, hogy bosszankodva megrendeltem még egyszer, most édesanyám címére, ahová eddig még mindig minden megérkezett. Remélhetőleg ez is meg fog, csak még két hetet várni kell. Manócskákhoz szemek tehát időhiány miatt immáron tízszeres áron beszerezve magyar kreatív boltból. Manók ezerrel folytatva.

Jónéhány visszabontás és újrahorgolás után így lábatlankodik az első számú manó:

Majd sok-sok öltögetés és elvarrás után a végeredmény: Tulipán, Ribizli, Ánizs és Moha manók 🙂

Azért szerintem eléggé megérte az összes akadályt leküzdeni értük, nemigaz? 🙂